hu
en

A DEGOB jegyzőkönyvek története


2 év, 12 kérdéscsoport, 4000 jegyzőkönyv, 5000 túlélő, avagy: hogyan jöttek létre a DEGOB-jegyzőkönyvek?

A DEGOB jegyzőkönyvek története

A Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság története a szervezet egyik vezetője szerint “ott kezdődik azon a hideg reggelen, amikor ismét kikerült a napvilágra és szabad levegőt szívhatott az ember, de ugyanakkor rádöbbenhetett a borzalmas pusztításra. […] az első gondolat az volt: körül tekinteni, ki van meg, és ki hiányzik…”
A szervezet 1945-ben, Budapesten alakult, fő tevékenysége pedig három részre osztható: a külföldön rekedt deportáltak hazajuttatása, segélyezési tevékenység és dokumentáció. Utóbbi egyrészt egy regisztrációs rendszert jelentett, melyben a túlélők és elhunytak adatait rögzítették, másrészt a DEGOB-jegyzőkönyveknek is nevezett interjúgyűjteményt, melyben a túlélők visszaemlékezéseit vették fel.

A felszabadulást követően több hasonló csoport is működött, viszont 1945 augusztus 31-ig nem létezett olyan központi szervezet, amely a kezében tudta volna tartani a magyarországi zsidóság rehabilitációját, illetve a befolyó segélyek elosztását. Ekkor alakult meg az Országos Zsidó Segítő Bizottság (OZSSB), amely egységes keretbe foglalta az addig külön-külön, nem egyszer egymással rivalizálva működő csoportokat. A DEGOB is ebbe a szervezetbe csatlakozva folytatta segélyező tevékenységét, míg a dokumentációs feladatát az OZSSB-től függetlenül, a Joint által 1945 júniusában felállított Statisztikai és Tudakozó Hivatal magyarországi alosztályaként látta el.

Kutatásunk középpontjában a DEGOB munkatársai által felvett jegyzőkönyvek állnak, melyek egyedülálló történelmi értékkel bírnak, hiszen a deportáltak rögtön a felszabadulás után, Budapestre érkezve számoltak be ezekben az elmúlt időszak megpróbáltatásairól. Így az interjúk idején még élénken élnek bennük az átéltek, a megjárt táborok és települések, az elkövetők, a felszabadulás pillanata és a hazaút. A legkorábbi jegyzőkönyv 1944 végéről származik (bár ezt még nem a DEGOB munkatársai rögzítették, hiszen ekkor még nem létezett a szervezet), a legkésőbbi pedig 1946 tavaszán került rögzítésre. A jegyzőkönyveket ma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár őrzi.

A gyűjtemény körülbelül 4000 vallomásból áll, és összesen csaknem 5000 magyar zsidó holokauszt-túlélő nyilatkozik bennük, mivel gyakori volt, hogy többen együtt meséltek a DEGOB munkatársainak. A túlélők önként vállalták, hogy beszámolnak a tapasztalataikról, miután hazaértek a szövetségesek által felszabadított munkás- és haláltáborokból. Sok túlélő számára ösztönös feladat volt, hogy vallomást tegyen a történtekről, remélve, hogy megtalálja szeretteit, családtagjait, illetve, hogy tanúvallomásával segítse az igazságszolgáltatást, ha az elkövetőket egy nap bíróság elé állítják.

Az interjúztatás folyamatának megkönnyítésére a DEGOB munkatársai létrehoztak egy kérdéssort, amely 12 kérdéscsoportból állt, és magába foglalt minden fontos adatpontot, az eredetei lakhely zsidó közösségének demográfiai adataitól kezdve egészen a hazaút állomásaiig. A különböző interjúztatók a kérdéssor különböző részeire helyezték a hangsúlyt, gyakran egész kérdéscsoportokat hagytak ki.

Kutatóként bizonyos távolságtartással érdemes ezekhez a jegyzőkönyvekhez fordulni, hiszen az ezekben szereplő adatok visszaemlékezések termékei, nem feltétlenül pontosak. A táborokban fogva tartott túlélők sokszor közvetve, szóbeszéd útján jutottak információkhoz, és az interjúk készítése előtt közvetlenül átélt traumák is nehezíthették a pontos visszaemlékezést. Ennek ellenére a jegyzőkönyvek nem csak a múltat dokumentáló irategyüttesként funkcionáltak; a visszaemlékezések alapján az Osztály egyes háborús bűnösök felkutatására is erőfeszítéseket tett: 1200 jegyzőkönyv anyagát terjesztették a hatóságok elé.

Annyi biztos, hogy a DEGOB munkatársai által feljegyzett és gondozott interjúk által hatalmas mennyiségű információ halmozódott fel a magyar holokauszttal kapcsolatban, amit érdemes további vizsgálatok alá vetni. Kutatócsoportunk éppen ezt a célt tűzte ki maga elé, amennyiben a jegyzőkönyveket automatizált, mesterséges intelligencia által segített adatelemzéseknek vetjük alá, ezzel megismerve és elemezve a túlélők által használt nyelv legfontosabb jellemzőit, az üldöztetés és a túlélés topográfiáját, illetve a tipikusan női és férfi tapasztalatokat.

A DEGOB weboldalán a digitalizált jegyzőkönyvek magyar és angol nyelven is hozzáférhetőek.

Megosztás:

Kapcsolat

Contact

Postacím

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

Postbox

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

Kutatóközpontunk weboldala

ELTE RC2S2

Research center website

ELTE RC2S2
© Digital Lens 2022. Minden jog fenntartva
© Digital Lens 2022. All rights reserved.